Damage Reporting request

Nemrégiben elkészült egy könyv kézirata, ami bár még nem jelent meg, de már most megérdemli a reklámot. Az író közelebbi és távolabbi ismerősei körében régóta várt könyv a Damage Report, természetesen Damage tollából. Aki nem ismerné, az illető a Planet Damage blog írója, a cyberpunk scene egyik (ha nem a) legismertebb bloggere (bár én inkább média-hackernek szoktam nevezni :) ), nem mellesleg a 14sec cyberpunk rövidfilm társalkotója, a The Dose magazin írója, az ld50.hu megalkotója, és még sorolhatnám.

Szóval Ő írt egy könyvet, Damage Report címmel. Amikor beszélgettem vele a könyvről, nem sikerült konkrét képet kialakítanom arról, hogy miről is szól pontosan, de azt hiszem ez csak előnyére válik. A legkonkrétabb megfogalmazás talán ez, by Damage of course:

"A huszonegyedik század forradalmai, persze, ugyanúgy léteznek. Csak egy hétig tartanak. Jó esetben. Megrágjátok, lájkoljátok, berételitek, pluszegyezitek, széttrolloljátok, megveszitek, hazaviszitek, ráveritek, fel a blogra, belájkoljátok, pluszegyezitek, jöhet a következő forradalom. És még önmagában, ha eléggé távolról nézzük, ezzel sincsen baj. A baj csak azzal van, hogy eléggé távolról nézve az is kiderül, hogy éppen a lejtőn vagyunk. És nem látszik, hol az alja igazán. A szabadesést viszont, unalmunkban vagy ingerhiányunkban, nem cserélnénk fel semmivel.
Erről szól ez a könyv."

Nekem nincs facebook-om, de attól még van pofám reklámozni, de csak a könyv kedvéért: http://www.facebook.com/damrep
Akinek sikerült felkeltenem az érdeklődését, az nyomjon legalább egy like-ot rá, akinek meg nem, az már úgyis elakadt az előző bekezdésnél. A könyv áprilisban jelenik meg, nagyon szurkolok, hogy legalább a célközönség (ami nem egy széles réteg) felfigyel rá.

Táltos - cyberspace megjelenítés

Lassacskán haladok a Táltossal, most épp a kibertér megjelenítésén dolgozok. Még távolról sincs kész, de egy dolgot el kellene döntenem még most az elején, amiről szeretném kikérni a nagyérdemű véleményét. Maga a látványvilág elég egyszerű lesz, nagyrészt csak vonalakat kell rajzolnom a képernyőre. Erre két módot találtam ki, az egyiknél ténylegesen csak vonalakat rajzolok, a másiknál textúrázott poligonokkal érem el ugyanezt a hatást. Alant láthattok néhány képet, amik alapján összehasonlítható a két kirajzolási mód. Szerintetek melyik néz ki jobban? Melyik "szájberszpészesebb"?

Aki ki szeretné próbálni, lepullozhatja githubról: Táltos at Github
Python, pyGame és pyOpenGL kell a futtatáshoz.

Egy csipetnyi webhacking

Nemrég felfedeztem egy sebezhetőséget az egyik weboldalon, és sikerélménnyel jutalmazott, ugyanis elküldtem a sebezhetőség leírását az oldal adminjának, aki bár nem siette el a választ, de kijavította a hibát, és megköszönte a bejelentést. Ilyenkor érzem, hogy valóban nem hülyeség a hacker-etika :).
Mivel a hiba már javítva van, berakom ide is a hiba leírását, okulni még lehet belőle, de kihasználni már nem. Az érintett oldalt nyilván nem teszem közzé.

Amikor valaki újraregisztrál, akkor ugye ti "generáltok" neki új jelszót, amit elküldtök az email címére. A gond az, hogy ez az új jelszó könnyen kitalálható bárki által.
Ha ugyanaz a személy újra megpróbál újraregisztrálni, akkor egy ehhez hasonló hibaüzenet íródik ki az oldalra: Duplicate entry '2255' for key 1
A 2255 gondolom egy sorszámféleség az adatbázisban, az új jelszó pedig ebből a számból, és előtte a jelszo szóból tevődik össze. Ha erre valaki rájön (márpedig én is rájöttem, így bárki rájöhet), akkor onnantól kezdve bárki nevében, akinek tudja a felhasználó nevét és email címét (amit elég könnyű kideríteni), be tud lépni, feltéve ha az illető nem változtatta meg a jelszavát (márpedig valljuk be, a jelszóváltoztatás nem divat manapság).

Lehetséges megoldások:
1.) Generáljon az oldal normális jelszavakat (kis-nagy betű, számok, egyéb karakterek, legalább 8 karakter hosszú). Ez lenne a legjobb megoldás.
2.) Az se rossz ha az első belépés után a felhasználó kötelezve lenne a jelszava megváltoztatására, de ez még így is nagy biztonsági rés.
3.) Az is sokat segítene ha nem íródna ki az oldalon a hibaüzenet.

Megjelent az Oil Rush

Megjelent az Oil rush, a játék, ami mérföldkő lehet a Linux elterjedésében játékplatformként. Én már egy ideje próbálgatom a bétáit, fasza kis cucc lett. A Unigine engine demójaként is felfogható a játék, ami egy olyan játékfejlesztői platformot ad, amivel az elkészült játék futtatható Linuxon, windows-on, osx-en és PS3-on is. Reméljük sok sok játék készül majd még ezzel az engine-el, a tudására szerintem nem lehet panasz.

Oil Rush game

(Ön)fenntarthatóság

Az utóbbi időben egyre többet gondolkozok azon, hogy mi lesz, ha a gyenge lábakon álló, és már most erősen ingadozó nyugati civilizáció tényleg összeomlik, és megszűnnek az egész életünkben természetesnek vett közszolgáltatások. Ez sajnos egyre inkább valós alternatíva, tehát érdemes rá legalább lélekben, de szerintem tudásban is, felkészülni.
A barátainkkal beszélgettünk róla, hogy milyen jó lenne egy önfenntartó kommunát létrehozni, ahol majdnem mindent magunknak termelnénk meg. Ezzel egyrészt kivédenénk a közszolgáltatások megszűnéséből adódó negatív hatásokat, másrészt eleve jobb lenne egy ilyen környezetben élni, mint folytatni napjaink stresszes, lélekölő, városi életformáját. Magyarán még akkor is jó alternatíva, hogyha mindenki hirtelen észhez tér, és nem vágja ki saját maga alatt a VilágFát.
Utánanéztem a témának, és találtam néhány érdekes weboldalt, amit ezúton osztok meg veletek. Elsőként talán egy blogbejegyzést, ami ugyanezt a témát foglalja össze meglepően jól (jobban mint én): A vidéki letelepedés és az alulról szerveződés perspektívái.
Az önfenntartásnak a legfontosabb aspektusa az élelemtermelés, ezért ennek néztem utána jobban. Létezik a Magyar Permakultúra Szövetség, aminek a honlapjáról le is tölthető egy könyv. A permakultúra egyébként nagyjából az önfenntartó ökogazdálkodást jelenti, nagyjából azt, amiről ez a videó is szól. Ezen a weblapon egy érdekes kertrendezési technikáról, a termőoszlopos termelésről lehet tájékozódni (könyvet és felszerelést rendelni), szintén magyarul. Szintén permakultúráról szól egy külföldi oldal, ami bár sajnos tele van mindenféle reklámmal, azért lehet találni használható infókat.
Az Elég.hu inkább társadalmi és politikai folyamatokkal foglalkozik, de a Tiki-wiki-jükön elég sok "sustainable" technológiáról szó van, érdemes szétnézni. Nagyon jó gyűjtemény, és a legtöbb hasonló weboldallal szemben itt részletes leírások is megtalálhatók. Szintén nem rossz a Self Sufficiency Guide, ami szintén külföldi, ergo szintén tele van reklámmal, de azért érdemes szétnézni rajta.
Végül a bizonyíték, hogy az open source mozgalom, ami a szoftverek területén kezdődött, tényleg megváltoztatta a világot. Létezik egy WindowFarm nevezetű projekt, aminek a lényege, hogy olyan helyen termesztenek növényeket, ahol amúgy nagyon nehéz lenne: egy lakás ablakában. Teljesen nyílt, ergo minden információ fent van róla a neten, bárki megépítheti a leírások alapján, és a közösség a projekt indulása óta rengeteg fejlesztést végzett rajta.
A másik nagyon jó weboldal, ami szintén a nyílt technológiára és az információ megosztására épít, az Open Source Ecology. Itt különféle mezőgazdasági és egyéb gépeknek a legyártásához szükséges információk találhatók. Összerakhatunk például egy traktort bárki által beszerezhető eszközökkel, és hogyha mondjuk sikerül kombinálni egy fagázturbinával, akkor a benzintől sem függünk többé, az önellátó közösségünknek pedig lesz egy mezőgazdasági munkagépe.

Távolról sem merítettem ki a témát, az iménti linkek egy fél órás utánajárás gyümölcsei. Ha valaki talál még hasonlóan jó anyagokat, ne fogjátok vissza magatokat, osszátok meg.

Szabad szoftver = Szabad kultúra

Épp most olvasom a "Szabad kultúra" c. könyvet. Előtte meg a "Hacker kiáltvány"-t fejeztem be. Nem tudom ti hogy vagytok vele, de engem nagyon felbasz, amerre manapság halad a kultúrának nevezett valami. Úgy látszik, a hatalmon lévő osztálynak már nem elég, hogy a földek és gyárak felett monopóliumuk van (vagyis a földműveseket és a munkásokat kizsákmányolják)... az információból is árucikket akarnak csinálni, és afelett is monopóliumot szerezni.
Na én ezért szoktam mondani, hogy a szabad szoftver többről szól, mint a nyíltan elérhető forráskódról. A szabad szoftver a fentebb leírtak elleni harc, hogy az alkotás (mind a művészeti, mind a tudományos) ne legyen a profit lelketlen gépezetének az alárendeltje. Igen, lehet windows-t venni és használni, végülis nem is olyan rossz az, mint ahogy lehet külföldi gyümölcsöt is venni a boltban, meg nem szelektíven gyűjteni a hulladékot. A környezetünknek és saját magunknak mégis azzal teszünk jót, ha szelektíven gyűjtjük a szemetet, magyar termelőktől veszünk ennivalót... és szabad szoftvereket használunk.

24 órás sörözés, avagy a pokolba vezető út borsodi-s dobozokkal van kikövezve :)

Megmérettettünk, és elbuktunk. Megpróbáltuk a lehetetlent, hogy kiálljuk az erő és akarat próbáját, hogy joggal mondhassuk el magunkról: emberek vagyunk. De nem sikerült.

A terv egyszerűnek tűnt: töltsünk egy teljes napot, 24 órát sörözéssel, méghozzá szigorú következetességgel betartva azt a szabályt, hogy minden órában pontosan egy sört iszunk meg, se többet, se kevesebbet. Őszintén szólva nem tudhattuk előre, hogy milyen démonokkal lesz dolgunk... mivel még sosem próbáltuk (és nem is hallottunk senkiről, aki próbálta volna), ugyanolyan esélyjel hihettük, hogy sima ügy lesz, mint hogy azt, hogy már 8 sör után kidőlünk. Teszteltük a nullhipotézist, és a következőkre jutottunk.

A lendület szinte mindenkinél a 7. sörnél akadt meg (most már értem, hogy miért mágikus szám), de az egyedek 60-70%-a azért bírta a 10-11-ik sörig. A lélektani határnak a 12. sör bizonyult, annál tovább ugyanis senki nem jutott alvás nélkül. Bár okunk lenne a szomorúságra, életre szóló tapasztalatokkal felvértezve fogunk majd neki a következő kísérletnek.